A következőkben megvizsgáljuk a telítettség fogalmát.
A víz p-T diagramján válasszuk ki a 20 C-os izotermát Alulról felfelé haladva a víz túlhevített gőz állapotban van; éppúgy, mint a nedves levegőben.
Ha a nyomása eléri a tenziógörbe által jelzett értéket, telíttetté válik. Ezt a nyomást értelmezzük parciális nyomásként a nedves levegőnél. Ha az állapotváltozást megkíséreljük folytatni, a gőz elkezd cseppfolyósodni. Nedves levegő esetén ilyenkor köd jelenik meg; a levegőben folyadékcseppecskék lebegnek.
A telítési határ felrajzolható a h-y diagramra, fi= 1 jelzi. Az izotermák a telítési görbénél megtörnek. Ennek az a magyarázata, hogy a telítési nedvességtartalomnál nagyobb nedvességtartalom nem veszi fel a párolgáshőjét, hiszen cseppfolyós halmazállapotban van.
A telítési állapothoz tartozó nyomásra és nedvességtartalomra vonatkozó táblázat itt megtekinthető.
Az eddigiek ismeretében meghatározhatjuk a relatív nedvességtartalom.fogalmát. A relatív nedvességtartalom értéke kifejezi azt, hogy hányszor kevesebb nedvesség van a levegőben, mint a telítési nedvességtartalom. Definíciós képlete:
Az indexek magyarázatát az ábra tartalmazza. A pszichrométer száraz hőmérője az s hőmérsékletet. mutatja, a nedves hőmérő környezetében az n légállapot uralkodik, a tényleges légállapotot i jelzi. A levegő harmatponti hőmérsékletét a h helyen olvashatjuk le. Végül t jelzi az i-edik légállapothoz tartozó telítési légállapotot.
A relatív nedvességtartalom bevonásával további számításokra nyílik lehetőségünk. A parciális nyomás képletéből:
Ebből a következő egyenletek vezethetők le:
| az i pontra | a t pontra |
|
|
|
|
|
|
|
|
A tömegtörtre vonatkozóan két összefüggést említünk. Az első a relatív nedvességtartalmat fejezi ki:
(mindkét egyenletben a nevező értéke
közel egy).
Vissza a h-y diagramhoz
